HANGFOGLALÁS - Alesis DM10 Studio Kit elektromos dob

2011. november 10.

Az elektromos dobfelszerelés nem olcsó mulatság, de vajon megéri-e venni egyet? A legfőbb két érv, amit az elektromos dobok javára írnak, hogy halk, és rengeteg hangzása van...

Az elektromos dobot bármely napszakban használni lehet  anélkül, hogy felkeltenénk a szomszédot, illetve a velünk egy fedél alatt élő embereket. (Bár senkinek nem javaslom hajnali 3 órakor a dobolást, mert a lábgép csattogása, és az ütők kopogása elég zavaró tud lenni.) A fejhallgató segítségével történő dobolásnak van még egy előnye, a hibáinkat kizárólag mi halljuk.

A hangzásoknak pedig tényleg csak a képzeletünk szab határt, mivel már egy egyszerűbb programmal is olyan hangokat szerkeszthetünk, amilyeneket akarunk, ha nem elégít ki minket az általunk vásárolt dobmodulhoz (agyhoz) társított száz, vagy akár több ezer hang és hangzás.

Mit mondanak erre az akusztikus dob hívei? Nincs, és nem is lesz olyan kifejező ereje, testessége, dinamikája egy elektromosan előállított hangnak, mint amikor egy dobbőr rezgései végig szaladnak a henger belső felületén. Nem beszélve a cintányérokról, amiket még jó indulattal sem lehet valóságosnak nevezni egy elektromos dobon. A dobnak éppen a legvarázslatosabb tulajdonsága veszik el, az ŐSERŐ. Mindannyian tudjuk, a legelső "hangszer" természetesen ütős volt, különböző nagyságú korhadt fatörzseket ütöttek egy kisebb bottal...

Ám azóta sok idő telt el, és már nem is a 80-as évek kezdő lépéseinél tartunk. Sikerült a technikát (informatika, hangtechnika, anyagtudomány, gépészet...) olyan szintűre fejleszteni, aminek eredményeképpen teljesen valóságos dobolás érzetünk támad, mind a végtagjainkban, mind pedig a fülünkben.

És itt a nagy kérdés! Egy ilyen csúcsminőségű kütyü mennyibe fog nekem kerülni? Roland, Yamaha... Ezek mind kiváló, nagy precizitással gyártott és épített felszerelések, de sajnos nem mindenki engedheti meg magának ezeket.

Az idei Hangfoglaláson az egyik standnál Alesis márkájú cuccokat lehetett kipróbálni, köztük elektromos dobokat is. (Az Alesis amerikai gyártó 25 éves múlttal, és elsősorban a stúdiótechnikában jártas.) Leültem egy DM10 Studio Kit típusú dob mögé. Külsőre ugyanaz a futurisztikus hatás, amit egy elektromos dob általában az emberekben kelt. A felszereltségét tekintve nem voltak kifogásaim. Egy 12"-os lefogás-érzékeny lábcin pad, kettő 12"-os lefogás-érzékeny beütő, és egy 14"-os 3 zónás kísérő. A pergő RealHead 10"-os kétzónás ütőfelülettel, négy RealHead 8"-os tam pad, plusz a lábdob, melyre duplázót is lehet aggatni. A modul is jól felszerelt, 1024 beépített hangja van 100 előre kitalált dobfelszerelés hangzásvilággal. Emellett USB portról Mac és PC is csatlakoztatható külső hangok triggerelése esetén. Mindemellett van pár szoftveres érdekesség benne, amit egyszer mindenképp érdemes kipróbálni, mint például amikor a mi ütéseinkre zenél a szerkezet. Próbálgatásom során egy negatívumra figyeltem fel, nem túl természetes hatású az ütőfelület, túl kemény volt. Azt mondták, ezen lehet lazítani, csak akkor sokkal sérülékenyebb a felső műanyag, láttam is, hogy már pár helyen be volt nyomódva. Viszont ha az ár-felszereltség arányt vesszük figyelembe, és tényleg nincs végtelen pénzünk, érdemes elgondolkodni egy ilyen dobon.

Végezetül pedig az a véleményem, hogy meg kell férjen az akusztikus és az elektromos hangszer egymás mellett. 

Szabó Szilveszter