Az oktOpus Multimédia Intézet az új OKJ bevezetését követően, 2008-tól, a hangmester szakmai végzettséget megszerző tanulóknak két új szak elindítását tervezi zeneszerkesztéssel foglalkozók számára.

A hangmester végzettséggel járó ismeretek lehetővé teszik, hogy a modern elektronikus zene szerelmeseinek, akiket eddig zeneszerkesztéssel foglalkozóknak neveztünk, két rokon képzettséget adjunk. Az elektronikus zenét megfelelő szinten csak úgy lehet művelni, ahogy például az elektroakusztikus zenét a Magyar Rádió Elektronikus Zenei Stúdiójában a HEAR STÚDIÓban évtizedek óta csinálják: a színvonalas elektronikus zene két ember közös munkája. Az egyik ember a produkció zenei oldalában tehetségesebb, a másik a technikai eszközök kezelésében, a megvalósításban jártasabb. Az előbbit nevezhetjük "a zene készítőjének", a másikat "a zene tervezőjének".

Mit csinál a Zenekészítő/Elektronikus zenész/Elektronikus zeneszerző (Music Producer) ?
Benne szólal meg a zenei folyamat. Ő képzeli el a zenei szerkezetet, a hangzások egymásra épülését, fejlődését, a hangzásvilágot, a zenei mondanivalót, a hangzások és érzelmek kapcsolatát, vagy a programzenét, ami egy reklámfilm, vagy rádióreklám, vagy egy játékfilm zenei aláfestéséhez kell, vagy a sokféle célra használt zenei típusú effekteket, vagy a kettőt kombinálva elkészíti egy számítógépes játék hangját. A multimédia elterjedésével mindezen kívül számos olyan hangzó anyag felhasználására nyílik igény, amit az "alkalmazott zene" névvel lehet illetni (hasonlóan az ipari formatervezéshez, amikor szintén "alkalmazott művészetről" beszélhetünk). Ismeri a különféle elektronikus zenei műfajokat, a tematikus szerkesztés fajtáit, szabályait, szokásrendszerét, a stílusokat. Neki van elsősorban zenei fantáziája, ő tölti meg tartalommal az elektronikus zenét.
Legjobban a zeneszerző (felsőfokú végzettséghez kötött) tevékenységéhez lehet hasonlítani a munkáját, azzal a különbséggel, hogy nem feltétlenül kell magas fokon ismernie az összhangzattant, a hangszerelés művészetét, az egyes komolyzenei stílusokat, és kompozíciós eljárásokat, nem kell magas fokú hangszeres tudással rendelkeznie, nem kell tudnia transzponálni, partitúrát hangszeres segítség nélkül olvasni, nem kell feltétlenül ismernie az akusztikus hangszerek sajátosságait, hangterjedelmét, kottaképét, vagyis nem kell feltétlenül Zeneakadémiai szintű tudást szereznie ahhoz, hogy zenét alkosson.
Viszont ismernie kell a vele együtt dolgozó zenetervező munkájának alapjait, hogy közös hangtechnikai nyelven beszélve el tudja magyarázni, mit szeretne hallani, milyen hangzásokat, hangszíneket, átmeneteket szeretne megvalósítani. Képesnek kell lennie demonstrációs hanganyagot készíteni, amiből a zenetervező elindulhat a kompozíció megvalósításához. Ki kell tudnia alakítani egy saját munkamódszert, ami a legjobban megfelel az általa művelt zenei irányzatnak, és a zenetervezővel való együttműködésnek.

Mit csinál a Zenetervező/Elektronikus zene tervező/Hangzástervező/Elektronikus hangzástervező (Music Designer) ?
Ért a sohasemvolt hangok világához. Ismeri a hangjelek sajátosságait, a természetes hangok keletkezésének folyamtatát, a hangszintézis eljárásokat, a hanganalízis módszereit, a hangkeltési módokat, az új hangzások kialakításának folyamatát, a digitális hangtechnika lehetőségeit.
Magas fokon ismeri és kezeli az elektronikus zene elkészítéséhez szükséges hardver és szoftver eszközöket. Magas fokon ismeri a MIDI és egyéb hangszer és eszközvezérlő módszereket, egyszerűbb programozási és automatika eljárásokat. Képes elektronikus zenét valós időben, a zenekészítővel karöltve közönség előtt előadni.
Ismeri a zenekészítő tevékenységének alapjait, az elektronikus zenei műfajokat, kompozíciós módszereket, leírási eljárásokat, és képes a zenekészítővel közös munkamódszert kialakítani.
Hangzásvilágot tud teremteni a zenei tartalomnak megfelelően. Képes megérteni a zenekészítő elképzeléseit, és alkotótársként képes azt részben továbbfejleszteni, vagy maradéktalanul megvalósítani.

A fenti leírások nem mutatják a teljes ismeretanyagot, de érzékeltetik, hogy mi a különbség a két együtt dolgozó alkotótárs munkája között, és hogy miért kell két feladatkörre bontani az elektronikus zene előállításának folyamatát. Természetesen lehet valaki tehetséges mindkét területen, de az emberek nagy többsége az egyik irányban sokkal tehetségesebb, és sikeresebb. Aki humán beállítottságú, az csetlik-botlik "a drótok között", és csak muszájból tanul bele a műszakiak világába. Valójában saját magát korlátozza, mert nem túl jó a megvalósításban, nem tudja igazán megmutatni mi van a fejében. Aki pedig igazán jó a műszaki megvalósításban, nem feltétlenül jó a zenei folyamat kitalálásában, vagyis hiába tud izgalmas hangzásokat előállítani, a zenei tartalom hiánya lesz számára az értékteremtés korlátja. A mai népszerű elektronikus zene legnagyobb baja az, hogy zenei hangzásokat mutat tartalom nélkül.  Így tehát mindketten sokkal jobban járnak, ha egymást segítik, és mindketten a legjobbat lesznek képesek kihozni magukból a közös cél érdekében.
Ettől függetlenül a zenekészítő is végezhet egymagában munkát, bár nehezebben rágja át magát a "technikán" , és a zenetervező is alkothat a zenekészítő nélkül, de bizonyára nem szívesen tanulna intenzíven kottaírást-olvasást, vagy egyéb zenei alapokat, vagy komponálási alapismereteket (olyasmit, ami távol áll a technikától, és túl "művészi" a számára).
Ez a két végzettség lehetőséget ad a szakmai és megélhetési függetlenségre, otthon lehet dolgozni, vagyis nincsen feltétlenül munkaadóhoz és munkahelyhez kötve. Teljes alkotói szabadságot ad, aminek az értékét csak a piac dönti el (amit viszont meg kell szerezni).

Az elektronikát (is) használó zenének természetesen - mint a többi zenei mûfajnak - két fõ csoportja van: az egyik az eddig emlegetett, a techno különféle ágaiból elõbújt elektronikus zene (mondjuk a “könnyûzenei irányzat”), a másik az elektroakusztikus zene ágai (a “komolyzenei irányzat”). A zene könnyebb és komolyabb ága az egész zenetörténeten át létezett, létezik. Bármelyikrõl is legyen szó, ez a fajta zene sajátos fogalomrendszert használ. Ezt kell elsajátítania mindkét elektronikus zenekészítõnek és a hangzástervezõnek az elsõ évben a hangmesterekkel együtt. Akit késõbb a komolyzenei irány érdekel, azok számára továbblépési lehetõséget tervezünk.

Az új képesítések elnevezése még nem kiforrott, ezért adtunk meg három elnevezést is mindkettőre, és elképzelhető, hogy majd egy sokadik változat lesz a legjobb valamelyikre.

Kérjük kedves látogatóinkat, akiket érdekel ez a fajta képzés, hogy bátran kérdezzenek az új szakokkal kapcsolatban, és akik szívesen részt vennének a képzésben - előzetes felmérésként egy 2008-ban, vagy 2009-ben indítandó csoporthoz - küldjenek számunkra elektronikus levelet "Új szakok" tárgy megjelöléssel az info@oktopus.hu címre. Adják meg azt is, hogy a két szak közül melyikre jelentkeznének szívesebben.