Pedagógiai program
"A gyerekeid nem a te gyerekeid,
Az élet vágyik bennük
Önmagára.
Általad és nem belőled teremnek,
Veled vannak, de nem neked.
A szereteted az övék, a gondolataid nem,
Mert megvannak a maguk gondolatai.
Csak a testüknek adhatsz szállást,
A lelkük a holnap házában lakik,
ahová te álmaidban sem léphetsz.
Megpróbálhatsz hasonlítani hozzájuk,
de ne hasonlítsd őket magadhoz.
Mert az élet nem lép hátra, és nem a tegnap rabja."
Kahlil Gibran: A próféta, 1923
Ez a program általános érvényű, határozatlan időre szól, és fejlesztendő. Minden esetben tartalmaznia kell az oktOpus Multimédia Intézet távlati célkitűzéseit is.
Az iskolánk feladata, hogy figyelemmel legyen a tudomány és a társadalom fejlődésére, és önmagát mindig ennek figyelembe vételével határozza meg, mert legfőbb célunk olyan ismeretanyag rendszerezése és átörökítése, ami tanulóinknak legalább 4-5 évre, a szakterületük munkaköreiben konvertálható induló tudást ad, és felkészíti őket ismereteik folyamatos megújítására.
A HANGKULTÚRA ALAPÍTVÁNY alapítójának akarata szerint iskolánknak teljes szellemiségében, oktató-nevelő tevékenységében mindenkor képviselnie kell azt, hogy a helyes irányba fejlődő társadalomnak nagy szüksége van olyan egészséges, harmonikus lelkű, szellemű emberekre, akiknek humán (művészeti) és reál (műszaki) képességeit egyaránt fejlesztik, és a kétfajta ismereteknek egyaránt a birtokában vannak.
A „hangmérnök" néven ismert foglalkozás 1993-ban lett szakma Magyarországon alap, közép és felső fokon (hangosító, hangmester/hangtechnikus, hangművész).
Az oktOpus Multimédia Intézet jogelődje a középfokú hangmester elnevezésű szakma képzését dolgozta ki, és oktOpus Hangtechnikai Iskola néven mint magániskola kezdte el működését 1994. nyarán, és tanfolyami képzést folytatott egy éven át.
Az első kísérleti év és a HANGKULTÚRA ALAPÍTVÁNY létrehozása után az iskola többlépcsős program kidolgozásával 1995-ben alakult át szakközépiskolává, amelynek alapítója és fenntartója a HANGKULTÚRA ALAPÍTVÁNY. Az oktatott szakma neve közben hangmester/hangtechnikusra változott, és technikusi szintű lett.
További két éves sikeres működés után az iskola kibővítette tevékenységét, és a Magyarországon is egyre erősebben körvonalazódó információs társadalom jól érzékelhető igényeinek és jövőképének megfelelően a multimédia és kapcsolódó területein (hang, kép, számítástechnika) eligazodó szakemberek képzését tűzi ki célul.
Az oktOpus Multimédia Intézetben jelenleg Magyarországon egyedülálló tevékenységet folytatunk, ezért versenytársak és valóban figyelembe vehető külső kontroll nélkül kell működnünk. Mivel a teljes képzési programot az iskola keretein belül készítettük el, egy szűk szakmai réteg kivételével azt nincsen kivel megbeszélnünk, jószerivel a szakma egyik magyarországi vezető erejének kell tekintenünk magunkat. Ennek felelősségét folyamatosan éreznünk kell.
Iskolánk 10 éves múltra tekint vissza. Eddigi eredményeink, oktatási programunk alapján felvették a nemzetközi hangtechnikai oktatási intézmények listájára, amit az Audio Engineering Society gondoz.
Az intézmény céljai:
Az oktOpus Multimédia Intézet célja, hogy a kép-, a hangtechnikai, és az informatikai ipar igényeinek megfelelően, középiskolai végzettséggel rendelkező diákok elméleti és gyakorlati képzését lássa el, technikusi végzettségű hangtechnikai, képtechnikai, videótechnikai, elektroakusztikai, akusztikai és multimédia szakembereket bocsásson ki. A képzés során különös figyelmet kíván fordítani az egyes szakterületek művészi vonatkozásaira.
Az oktOpus Multimédia Intézet alapítványi fenntartású, ezért tevékenységét a HANGKULTÚRA ALAPÍTVÁNY, és más - többnyire pályázatok útján nyerhető - források adta lehetőségekhez kell igazítania.
A fenntartóval egyeztetett lehetőségek azt engedik meg, hogy tevékenységünk első szakaszában szakképzési (13. osztályos) évfolyamon iskolarendszerű és tanfolyami jellegű egy éves nappali, valamint két éves esti tagozatos technikus képzést folytassunk, amelynek során első lépésben a hangmester/hangtechnikus szakma (OKJ 52 1899 01) elméleti és gyakorlati szakmai tárgyait a szakma központi programjának, és az iskola folyamatosan fejlesztendő, - részben a központi programon is túlmutató - oktatási programjának megfelelően oktassuk.
Tevékenységünk második szakaszában, a fenntartóval egyeztetett időpontban egymásra épülő, két lépcsős, 13/1. és 13/2. évfolyamos iskolarendszerű és tanfolyami jellegű, két éves nappali, és négy éves esti tagozatos képzést indítunk, amelynek során az első évben hangosító (OKJ 34 7882 01) a második évben hangmester/hangtechnikus szakma (OKJ 52 1899 01) szakképesítést lehet megszerezni. Az elméleti és gyakorlati szakmai tárgyakat a szakma központi programjának, és az iskola folyamatosan fejlesztendő, részben a központi programokon is túlmutató oktatási programjának megfelelően oktatjuk.
Az oktOpus Multimédia Intézet célja, hogy végzős diákjai rendelkezzenek a szakmájuk műveléséhez szükséges speciális műszaki és művészeti ismeretekkel és szakmai gyakorlattal, kapjanak ösztönzést művészeti, főleg zenei tanulmányok folytatására, és a szakmájukhoz kapcsolódó egyéb munkaterületen dolgozók munkájának megismerésére. Az iskola adjon megfelelő szintű életvezetési és karrier építési ismereteket.
Az iskola kiemelt fontosságú célja, hogy a diákok megfelelő viselkedéskultúrát sajátítsanak el, legyenek alkalmasak a különböző videó-, kép-, hangtechnikai, multimédia és egyéb elektronikus kommukációs munkakörökben való elhelyezkedésre, felsőfokú intézményben való továbbtanulásra, vagy az oktOpus Multimédia Intézet keretein belül speciális szakmai képzésben való részvételre.
Az alábbi oktatási célok összhangban vannak az oktOpus Multimédia Intézet alapító okiratával.
Az oktOpus Multimédia Intézet távlati célja - a hang- és képtechnika számítógépes előretörésének figyelembevételével - a multimédia, az elektronikus kommunikáció területén jártas szakemberek képzése. Hármas jelszavunk tehát: kép, hang, számítógép.
Egyik legfontosabb és legelső távlati célunk a szakmai képzéshez kapcsolódó oktatási anyag, a nyomtatott és elektronikus tankönyvek és oktatási segédletek összeállítása, egységes szerkezetben történő kiadása.
Amint elkészültek az elektronikus oktatási anyagok, azok felhasználásával a képzést internet alapú távoktatási formában is meg kell indítani.
Az oktOpus Multimédia Intézet tevékenysége öt évfolyamos szakközépiskolai képzéssel akkor indítható el, ha a szakképző évfolyami (1 és 2 éves) képzés teljes feltételrendszere megteremtődött. A szakközépiskolai ágon folyó oktatás további hat szaka: mozgóképgyártó-videóműsor-készítő (OKJ 52 1842 02), fotóriporter vagy alkalmazott fotográfus (OKJ 52 8402 01, OKJ 52 1842 01), hanglemez bemutató (OKJ 52 8419 01), világosító (OKJ 34 7882 02), multimédia fejlesztő (OKJ 54 8409 01), elektronikus kommunikátor, hallókészülék akusztikus lesz, amelyeket folyamatosan és fokozatosan kell bevezetni.
A szakközépiskolai oktatás célja, hogy ötéves képzés után középfokú végzettségű, érettségivel rendelkező videó- és hangtechnikai szakembereket bocsásson ki.
A szakközépiskolai képzés oktatási programját úgy kell kidolgozni, hogy az lehetőséget adjon a képzésben oktatott szakmák szerinti szakosodásra.
Az egyes szakok beindítását követően az Intézetnek keresnie kell az együttműködési lehetőséget felsőfokú oktatási intézményekkel, a szakmák felsőfokú képzésének megvalósítására.
Az oktOpus Multimédia Intézet távlati célja, hogy végzős diákjai rendelkezzenek a szakmájuk műveléséhez szükséges speciális műszaki és művészeti ismeretekkel és szakmai gyakorlattal, biztos idegen nyelvtudással, kapjanak ösztönzést és lehetőséget zenei tanulmányok folytatására, más kapcsolódó művészeti ágak megismerésére, és a szakmájukhoz kapcsolódó egyéb munkaterületen dolgozók munkájának megismerésére, szakköri szintű művelésére. Az iskola adjon megfelelő szintű életvezetési és karrier építési ismereteket.
Az szakközépiskolai képzés kiemelt fontosságú célja, hogy a diákok magas szintű általános műveltséget szerezzenek, megfelelő viselkedéskultúrát sajátítsanak el, az érettségi letétele után legyenek alkalmasak a különböző kép- és hangtechnikai munkakörökben való elhelyezkedésre, felsőfokú intézményben való továbbtanulásra, vagy az oktOpus Multimédia Intézet keretein belül felsőbb éves speciális szakmai képzésben való részvételre.
Az oktOpus Multimédia Intézet további távlati célja, hogy továbbképző intézeti ágon egy éves nappali, vagy két éves esti tagozatos iskolarendszerű képzésben és tanfolyami formában adjon lehetőséget a végzett diákok szakmájuk szerinti további szakosodására, az egyetemen, főiskolán nem oktatott szakmák felsőfokú tanfolyami szintű képzésére, a szakmájukat művelő hazai és külföldi kép- és hangtechnikai szakemberek speciális továbbképzésére, valamit a HANGKULTÚRA ALAPÍTVÁNY céljainak megfelelően, egyeztetett rövid- és hosszú távú oktatási program alapján, kép- és hangtechnikai ismeretterjesztésre.
Az iskola továbbképző intézeti feladata lesz ezen felül a magyar és külföldi oktatási intézmények számára a kép- és hangtechnikai jellegű, audio-vizuális kultúrát fejlesztő, elektronikus médium vagy kommunikáció oktató, multimédia jellegű részt is tartalmazó speciális oktatási programokat segíteni tudó szakemberek képzése.
Az iskola továbbképző intézeti feladatait fokozatosan, a szakközépiskolai képzés bevezetésével párhuzamosan kell, hogy megvalósítsa.
Az oktOpus Multimédia Intézet a fenti alapcélon túlmenően részt vesz az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás igényeinek megfelelően minden kép- és hangtechnikához, multimédiához, elektronikus kommunikációhoz kapcsolható szakma létrehozásában, oktatási programjának kidolgozásában, iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakmai képzésében (például az elektronikus kommunikátor, a hallókészülék akusztikus, eseményrögzítő technikus, és más, az iskola kép-, és hangtechnikai valamint multimédia profiljához kapcsolódó szakma oktatási programja.)
Az oktOpus Multimédia Intézet működésének első szakaszában 13. (szakképző) évfolyamos képzést folytat, amit később két lépcsős, két éves képzés egészít ki. Tanulóink az ország egész területéről érkeznek, és az iskola jellegénél fogva vannak közöttük olyan tanulók is, akik életük egy későbbi szakaszában, 22 éves korukon túl kérik felvételüket Intézetünkbe. Ezért alapprobléma, hogy egy sokszínű és változatos tudásszintű emberanyagot kell közös ismeretszintre hozni.
Az oktOpus Multimédia Intézet jelenleg alapvetően a felnőttképzésre jellemző módszerek bevezetésére vállalkozik még akkor is, ha tanulóink több, mint a fele minden évben közvetlenül érettségi után kezdi meg nálunk tanulmányait. Az oktatás ezért alapvetően előadás jellegű, a számonkérésre a téma-, vagy tantárgyzáró írásbeli vizsgák adnak lehetőséget, valamint - esetenként és a tárgy oktatóitól függően - dolgozatok.
Az előadások formája a tanulók aktivitásától függően párbeszédes. Erre lehetőséget ad a viszonylag alacsony, legfeljebb 40 fős csoportlétszám. A legfontosabb szempont a megértés. A tanulókat folyamatosan arra ösztönözzük, hogy kérdezzenek, amikor elvesztik a fonalat. Ez fenntartja az érdeklődést, az oktatók egyéniségétől függően változatossá teszi az együtt töltött időt, a hallgatók érdeklődése színezi az átadott anyagot.
Ilyen oktatási elveket csak olyan tanárok képesek betartani, akik az óraterv keretein messze túlmutató felkészültséggel, szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Ezért a tanárok kiválasztásánál a szakmai képzettség, a naprakész ismeretek, és a szakmai gyakorlat egyaránt fontos kiválasztási szempont. Az oktOpus Multimédia Intézetnek csak olyan személy lehet elméleti vagy gyakorlati oktatója, aki a gyakorlatban bizonyította felkészültségét.
Iskolánkban arra kell nevelni minden tanulót, hogy értő szemmel, a valóság kritikus szemléletével lássák a világot. Választott szakterületük - a hangtechnika, a képtechnika, a multimédia, az elektronikus kommunikáció - óriási veszélyeket rejt magában a társadalom elvakításában, manipulálásában. Ezért tudniuk kell különbséget tenni valóság és fikció (virtuális valóság) között. Meg kell találniuk az etikus magatartást munkájuk során, tudniuk kell, hogy munkájuk embereknek szól, és hogy az általuk előállított termék az emberek tudatára, tehát józan ítélőképességére, valamint tudatalattijára, tehát ösztöneire egyaránt hat, és a hatás esetenként azonnali.
A tanulók gondolkodásmódjára a művészeti tárgyú beszélgetések, a különböző prózai és zenei hanganyagok hangtechnikai és esztétikai elemzése, a beszélgetések és viták erős nevelő hatással vannak.
Az iskola tanulói számos előnyt élveznek. Megismerkednek a legfontosabb munkahelyekkel, személyes ismeretséget szereznek az ott dolgozókkal, megismerik a szakma legfontosabb problémáit, szakmai szervezeteit. Ez előnyösen hat pályakezdési esélyeik növelésére, és szembesülnek a rájuk váró nehézségekkel.
A szakmai képesítő vizsga letétele után iskolánk tanulói fogadalomtétellel csatlakozhatnak az iskola által hirdetett, a választott szakmához, egyben az iskola elveihez kapcsolódó etikai normarendszerhez. A fogadalomban megfogalmazott elveket az oktatási év során tanítjuk, megbeszéljük gyakorlati példák, megtörtént esetek elemzésével.
A fogadalom szövege a következő:
„Én ........................, az oktOpus Multimédia Intézet hangmestere (vagy eseményrögzítője, fotóriportere, stb.) tanáraimnak és diáktársaimnak fogadom, hogy amit tanultam megtartom, munkámban felhasználom és tovább adom, tudásomat tovább gyarapítom. A hozzám fordulókat szakmai tanácsaimmal segítem, a hozzá nem értőket tanulásra ösztönzöm. Szakmai véleményt csak akkor mondok, ha arra a feltételek adottak, véleményemet mindig objektív érvekkel támasztom alá. Törekszem arra, hogy minden körülmények között a legjobb szakmai eredményt érjem el. Nem vállalok el olyan munkát, amit bármilyen ok miatt nem tudok eredményesen elvégezni. Minden esetben megmondom, hogy munkámmal milyen eredmény várható. Más munkáját nem módosítom, arról érdemben csak szakmai vitában adok véleményt, és hitelét akkor sem rontom, ha okkal tehetném. Tartom magam a szakmai szervezetek etikai normáihoz. Részt veszek a szakmai szervezetek munkájában, érdekvédelmi tevékenységében. Szakmai és más fórumokon kiállok a hangkultúra és az iskola ügyéért. Az iskola falain belül folyó vitákat azon kívülre nem viszem. Tevékenységemmel támogatom az iskola munkáját, pályafutásom során diáktársaimat és az iskolában végzett hangmestereket (vagy eseményrögzítőket, fotóriportereket, stb.) minden körülmények között segítem."
Mindkét tagozaton azonos az oktatási anyag. Tapasztalatunk szerint a nappalis tanulóknak könnyebb a dolguk, de nagyon szoros az időbeosztásuk azért, hogy a 1536 órás képzés egy év alatt lebonyolítható legyen. Az esti tagozatosoknak több idejük marad a sajátos ismeretanyag befogadására, viszont tőlük a tanulás nagyobb áldozatot, több energiát követel. A záróvizsgán azonos a követelmény mindenkivel szemben.
A hangtechnikus oktatás csak szakmai tárgyakat tartalmaz.
A képzés a középiskola ismeretanyagára épül, amit az Alapismeretek című tárgyban a sokfelől érkezett hallgatók azonos ismeretszintre hozása végett meg is ismétlünk. Ezért azok a tanulóink sem éreznek hátrányt, akik már évek óta a hangtechnikai szakmában dolgoznak, és a tanfolyami képzésben felnőtt fejjel ülnek újból iskolapadba.
A megértést segíti, hogy a tananyagot nem a központi programban meghatározott tantárgyi keretekben, hanem a központi program által is támogatott módon azt lazán kezelve, főleg témakörök szerint oktatjuk. Az anyagrészeket folyamatosan adjuk elő, egy tanítási napon legfeljebb két téma kerülhet szóba. Minden témakört több tanár tanít, mindenki a saját szakterületének megfelelő anyagrészt mondja el.
A felkészülést az iskola szaktanárai által összeállított jegyzetekkel segítjük, hiszen a sajátos ismeretanyag magyar nyelven nem található meg. Éppen ezért az iskola tanulóinak angol nyelvoktatást szervezünk, ami nem kötelező, de a szakmai nyelv miatt mindenkinek nagyon ajánljuk.
A képzést gyakorlati rész egészíti ki, amelynek során minden hangtechnikai munkaterülettel meg kell ismerkedni. A legfontosabb gyakorlati ismereteket az iskolához tartozó stúdióban kell elsajátítani, majd számos stúdiófajtában és hangfelvételi szituációban kell gyakorlatokat végezni. Az oktatás keretében 40 órás hallásfejlesztés folyik, aminek az eredményét a záróvizsgán lemérjük. A gyakorlati képzést színház, múzeum és koncertlátogatások, valamint hazai és külföldi szakmai kiállítások látogatása egészítik ki. Az oktatás során a nyelvet beszélő és rátermett hallgatóknak önálló témaismertető munkát kell végezniük a hangtechnika részterületeiről.
Az elmúlt 8 év tapasztalata azt mutatja, hogy helyesek voltak a hangmester/hangtechnikus szakma oktatására lefektetett alapelveink, elképzeléseink. Az elmúlt 8 év alatt viszont megnőtt a szakma műveléséhez elengedhetetlen ismeretek mennyisége, és tapasztalatokat szereztünk a képzés hatékonyabbá tételére, e mellett megváltozott az iskolánkba felvételizők alapműveltsége, valamint szocializációja is. Az elmúlt évek során folyamatosan növekedett az ismétlő vizsgára utaltak száma. A kezdeti időszak 5-6%-os bukási arányával szemben 2001-ben 15%, 2004-ben 23% körüli lett.
Az ismeretanyag a digitális technika rohamos térhódításával jelentősen bővült, és alig akadt olyan ismeret, amit elavultnak tekinthetnénk. A probléma áthidalása óraszám bővítéssel lehetséges. Így az 1155 órás kezdeti képzést 1536 órára kellett bővíteni. Ez az óraszám nem teszi lehetővé a folyamatos fejlesztésen átesett, egyre javuló minőségű gyakorlati oktatást, ami további óraszám növekedést feltételezne. A képzés így csak két évre elosztva képzelhető el. Mivel iskolánk végezte az alapfokú hangosító képzés szakmásítását is, ésszerűen ketté tudjuk osztani a tananyagot a hangmester és hangtechnikus részre. A második év képzéséből így kimaradhat az alapozás, és a hangosítás, a színháztechnikai rész, a mikrofontechnika kettéválik a közvetített hang és a stúdióhang (rögzített hang) részre, az eszközismeretből kimaradhat a soksávos hangtechnika, a szinkron technikák, és mindkét évben megnőhet a gyakorlati órák száma.
Mindkét év végén szakmai képesítő vizsga tehető, az első év végén hangosító, a második év végén hangmester/hangtechnikus vizsga.
Aki szakmailag és hozzáállásában gyengébbnek mutatkozik, az a lassabb tempójú első évben biztos tudást szerezhet, képessé válhat a hangosító szakmai vizsga letételére. Figyelembe véve a 15% bukási arányt, és a további kb. 15% gyengén vizsgázó tanulót, az első évfolyam végén a tanulóknak kb. 25-30%-a befejezi tanulmányait. Aki a hangosító vizsgán megfelelő szintet ér el, és évközi szereplése során szakmai alkalmasságát tekintve is megfelelő minősítést szerez, tovább folytathatja tanulmányait a hangmester/hangtechnikus szakma elsajátítására.
A kétéves, kétlépcsős hangtechnikai képzés témabontása (tantárgyfelosztása) folyamatos fejlesztés alatt áll.
A HANGKULTÚRA ALAPÍVÁNY kuratóriumának kifejezett kérése szerint a tárgyak oktatását kizárólag olyan tanárok végezhetik, akik a szakmában dolgoznak, és az általuk művelt részterület kiváló ismerői, ezért a legmodernebb ismeretet, egyben élettapasztalatukat adják át. Az oktatói gárda az elméleti képzésben egyetemi, főiskolai tanárok, hangtechnikai szakmérnökök, a gyakorlati képzésben a szakma jeles és nagy hírű művelői lehetnek. A gyakorlati oktatásban csak olyan oktató vehet részt, aki évente hallásvizsgálaton esik át, és életkorának megfelelő hallása van.
Az oktOpus Multimédia Intézet alapelve, hogy az oktatók gyakorló szakemberek legyenek, ezért - és gazdasági okokból is - a főállású alkalmazottak száma a lehető legkevesebb legyen. Ez nehezíti az oktatók kiválasztását, mert nem könnyű olyan gyakorló szakembereket találni, akik ismereteik átadásában is jelesek, és megfelelő pedagógiai érzékük van. Viszont így lehetőség van arra, hogy az oktatói gárda mindig a szükségleteknek megfelelően alakuljon át.
Ez az oktatói szerkezet ad biztosítékot arra, hogy az iskola a lehető leggyorsabban válaszoljon a szakmai ismeretanyag változására, az új tudományterületek késedelem nélkül integrálódjanak az oktatási anyagba.
Az iskola vezetőjére hárul a felelősség, hogy ezeket a változásokat figyelje, és ösztönözze a pedagógiai program megváltoztatását, az oktatási program kibővítését, és kiválassza az új oktatókat. Ha az oktOpus Multimédia Intézet képes jó hírét növelni, akkor nem okoz majd gondot a jövőben sem szívesen vállalkozó szakembereket felkérni az oktatói közösségben való részvételre.
Az oktOpus Multimédia Intézet igazgatója a fenti kívánalmak miatt csak olyan gyakorló szakember lehet, aki egyszerre képes a szakma művészeti és műszaki hátterét a fentiek szerinti szinten áttekinteni, megfelelő zenei végzettsége és tájékozottsága van, hangfelvétel készítési gyakorlata példa értékű, az iskolában oktatott ismeretanyagnak legalább az egyharmadát képes tanítani, kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak, angol nyelven teljes körűen kommunikál.
A képzést és számonkérést az oktOpus Multimédia Intézet munkatársai által korábban kidolgozott
„A hangmester/hangtechnikus szakképesítés központi programja" (2733/42/1998.)
alapján végezzük, az Intézet jellegének megfelelő ésszerű tematikus átcsoportosítással, amit az alábbi tanterv (tanmenet) is mutat. A központi program iskolánk javaslatára vette fel a multimédia és számítástechnika ismeretanyagának kibővítését, és külön fejezetbe foglalását (Számítástechnika, multimédia néven). Az alábbi tanterv ezt az ismeretanyagot rejtetten, a többi témakörbe integráltan tartalmazza.
Mivel az órák nem tantárgyszerű bontásban zajlanak, az órabeosztás elkészítéséhez az egy alkalommal szóba kerülő anyagot jelzettel láttuk el (pl. A1., A2. stb.), ez segít az oktatónak eligazodni az anyagrészek között.
(Idézet a „A hangmester/hangtechnikus szakképesítés központi programja" c. dokumentumból, szó szerinti, de egybeszerkesztett változat.)
„ ... A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások
A vizsgát a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szabályainak megfelelően kell megszervezni.
Vizsgára az bocsátható, aki legalább 5 különböző, saját készítésű hangfelvételt, vagy multimédia felvételt be tud mutatni.
A vizsga részei
Gyakorlati vizsga
A) Képességteszt
A gyakorlati vizsga képességteszttel kezdődik, ami a képzés során tanult gyakorlati ismeretek elsajátításának eredményét méri fel.
A teszt három részből áll.
1. Az első részben segédeszközök nélkül, összetett (igen-nem válaszos, egy mondattal megválaszolható, párosításos, kiválasztásos, ábrás, ábrázolásos) tesztet kell kitölteni, ami a legalapvetőbb hangmesterségbeli ismereteket kéri számon. Az a tanuló, aki az elérhető pontszám 80%-át nem érte el, a gyakorlati vizsgát nem folytathatja.
2. A második részben gyakorlati helyzeteket, problémákat felmutató tesztet kell kitölteni, amihez segédeszköz használata megengedhető.
3. A harmadik rész 25 perces, 12 hangpéldát bemutató hangszórós teszt. A tanulónak számot kell adnia hallásképességének fejlettségéről, hanghibákat meghalló képességéről, általános hangesztétikai, műfajismereti műveltségéről.
Gyakorlati vizsgára az engedhető, aki a háromlépcsős teszten az első részben legalább 80%-os eredményt, a harmadik részben legalább 60%-os eredményt, a három részben összesen legalább 50%-os eredményt ér el.
A vizsga időtartama mindhárom részfeladatra együtt: 180 perc.
B) Gyakorlati stúdióvizsga
A gyakorlati stúdióvizsga egy hangfelvétel utómunkálatainak elkészítéséből áll. A vizsga-hangfelvétel – nehézségi fokától függően – legalább egy-öt perces, összetett hanganyag. A feladat összetettségétől függően részfelvételek a tanuló rendelkezésére bocsáthatók.
A tanuló a technikai helyiségben egyedül tartózkodhat, minden eszközt, berendezést használhat.
A vizsgarész időtartama: 60 perc
C) Saját készítésű felvételek bemutatása
A vizsgabizottság meghallgatja a hangfelvételeket, vagy lejátssza a multimédia felvételeket (illetve azok részleteit), és kiválasztott részek értékelésére kéri fel a vizsgázót.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga két részből áll. Az egyik részben a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorból ad számot tudásáról. A másik rész felvételelemzés. A vizsgabizottság eldöntheti, hogy a vizsgázó saját felvételét értékelje, vagy a bizottság által bemutatott felvételt elemezze.
A vizsgarész időtartama: 30 perc, felkészülési idő 15 perc.
A vizsga tartalma
Gyakorlati vizsgarész
A) Képességteszt
A három lépcsős képességteszt a képzés során tanult gyakorlati ismeretek elsajátításának eredményét méri fel.
1. Az első részhez 90 kérdésből álló tesztet kell készíteni, ami felöleli a tananyag egészét, és azokat a legalapvetőbb hangmesterségbeli ismereteket kéri számon, amelyek nélkül a mesterség nem végezhető. Ezért ennek a résznek az ismeretanyagát a vizsgázónak – a vizsga körülményeit is szem előtt tartva – legalább 80%-ban tudnia kell. A kérdésekben egyszerű művészeti és műszaki jellegű alapfogalmaknak, alapadatoknak, eszközöknek, magyar vagy idegen nyelvű kifejezéseknek, szokásoknak kell szerepelniük, igen-nem válaszos, egy mondattal röviden megválaszolható, párosításos, kiválasztásos, ábrás, ábrázolásos formában. A tesztben nem lehet termékgyártókra, termékek típusára, hangtechnikai részterület vitatott vagy magyartalan szakzsargonjára kérdezni.
A tesztlapon fel kell tüntetni az elérhető pontszámot és a minimális pontszámot, a munka végzésére fordítható időt és a kitöltési útmutatót.
A tesztlapnak áttekinthetőnek kell lennie, ezzel segítve a kitöltést. A tesztlapot egy- vagy kétoldalas nyomtatásúra lehet készíteni. Az ábrás válaszok elkészítéséhez elegendő helyet kell hagyni.
A tesztrész értékeléséhez javítási kulcsot kell készíteni.
2. A második részben 40 kérdésből álló tesztet kell kitölteni, amihez segédeszköz használata megengedhető. A segédeszköz használatát a feladatok összetettsége és nehézségi foka indokolja. A képességtesztnek ez a része mutatja meg a vizsgázó általános tájékozottságát, felkészültségét.
A tesztnek fel kell ölelnie a tananyag egészét. A kérdéseknek olyan helyzeteket, összetett problémákat kell felmutatniuk, amelyek megoldására a gyakorlatban is gondolkodási időt kellene szánni, amelyekre fel kellene készülni. Olyan feladatokat kell adni, amelyeknek a megoldása egyértelmű, és röviden megfogalmazható. Előnyben kell részesíteni azokat a helyzeteket, azoknak a helyzeteknek a kombinációját, amelyekkel a tanulók a tanév folyamán a gyakorlatokon találkoztak. A megoldáshoz számpéldáknak is kapcsolódniuk kell. A példákat úgy kell megfogalmazni, hogy azokban a tananyag részletkérdéseire, adataira is történjen utalás. A tesztben nem lehet termékgyártókra, termékekre kérdezni.
A feladatok pontszáma 2-10 legyen, nehézségi foktól függően. A tesztnek
8 darab 2 pontos
8 darab 4 pontos
8 darab 6 pontos
8 darab 8 pontos
8 darab 10 pontos
feladatból kell állnia. Az elérhető pontszám 240.
A tesztlapon fel kell tüntetni a feladatok pontértékét, az elérhető pontszámot és az értékelés ponthatárait, valamint a munka végzésére fordítható időt és a kitöltési útmutatót.
A tesztlapnak áttekinthetőnek kell lennie, ezzel segítve a kitöltést. A tesztlapot csak egyoldalasra lehet nyomtatni.
A tesztrész értékeléséhez javítási kulcsot kell készíteni.
3. A harmadik rész egy 25 perces, 12 hangpéldát bemutató hangszórós teszt, amit 3-6 fős kiscsoportok befogadására alkalmas, akusztikailag a célnak megfelelően, kétcsatornás lehallgatásra kiképzett teremben, ideális lehallgatási körülmények között kell elvégeztetni. A terem zajszintje a hallgatási teszt idején nem haladhatja meg a 25 dBA-t, közepes utózengési ideje nem haladhatja meg a 0,5 másodpercet. A hallgatási hangerő 20Hz-20kHz sávban a 25 perc alatt, lineáris integrálással mért hosszúidejű átlagszintje 75 dBA legyen. A lehallgató rendszerben egyetlen hangforrás (CD, DAT, analóg stúdiómagnetofon), egy darab kétcsatornás (az MSZ IEC 268-3 szabványt kielégítő) teljesítményerősítő két hangsugárzóval, vagy két darab aktív hangsugárzó, valamint a szükséges összekötő kábelek lehetnek. A lehallgató rendszer teljes frekvenciamenetét a teremben az összes lehallgató helyre fel kell venni mérő CD, vagy szabványos 38 cm/s-os analóg mérőszalag, vagy mérőgenerátor (DAT esetén), valamint mérőmikrofon és hiteles szintrögzítő segítségével. Az analóg mérőszalag szabványának meg kell egyeznie a hanganyagot felvevő rögzítő mérési szabványával. Az akusztikai és elektroakusztikai feltételeket hiteles mérési jegyzőkönyvvel kell igazolni, és a vizsgadokumentumokhoz csatolni kell. A hangpéldák bemutatásához olyan hangsugárzó párt kell használni, amit a tanulók év közben megszokhattak. A lejátszó berendezésnek a lehallgató szobán kívül kell lennie, indítása, megállítása távvezérléssel történik. Az analóg mesterszalag készítéséhez zajcsökkentő eljárás nem használható. Adatvesztéses tömörítéssel, valamint digitális előkiemeléssel készített mesterszalag vagy mesterlemez a vizsgához nem használható.
A hangpéldák meghallgatása során a vizsgázónak számot kell adnia hallásképességének fejlettségéről, hanghibákat meghalló képességéről, általános hangesztétikai, műfajismereti műveltségéről. A felvételkészítő hangtechnikus legfontosabb eszköze a hallása, és hangelemző képessége. A teszt ennek a szintjét méri fel. A hangszórós teszt 12 eltérő időtartamú hangpéldájának a teljes lejátszási ideje szünetekkel együtt 25 perc lehet. A hangpéldák nem ismételhetők. Két hangpélda között 10 másodperc szünetet kell tartani a fül regenerálására, és az írásmunkára. A hangpéldák elején el kell hangzania a feladat szövegének is, amit 5 másodperc szünetnek kell elválasztania a hangpéldától. A szöveg csúcsszintjének a szokásos beszéd/zene aránnyal ellentétben az utána következő hangpélda indulásának csúcsszintje alatt kell maradnia, de jól érthetőnek kell lennie. A hangpéldák között legalább
1 műfaj felismerési (1 pont értékű),
1 hangszercsoport felismerési (2 pont értékű),
1 stílus felismerési (1 pont értékű),
1 szolfézs (1 pont értékű),
4 hanghiba felismerési példának (2 pont értékű),
1 hangelemzésnek (5 pont értékű),
3 egyéb (1 pont értékű)
hangpéldának kell szerepelnie. Az elérhető pontszám 21. Az a tanuló, aki az elérhető pontszám 60%-át nem érte el, a gyakorlati vizsgát nem folytathatja.
A hangpéldáknak komolyzenei, könnyűzenei és prózai elemeket is tartalmazniuk kell. A hangszercsoport felismerési példának legalább négy, egymástól eltérő fajtájú hangszer együttes játékát kell mutatnia. Tradicionális hangszer-összeállítás esetén a szokásos elnevezést is kérdezni kell. A szolfézs hangpélda lehet zenei részlet (formatani, zenei előadási kérdés), vagy tanár által zongorán feltett kérdés (hangnemiség, hangsor, hangközök stb.) A tanár által zongorán feltett kérdés a szokásoknak megfelelően a hangpéldán belül többször bemutatható. A hanghiba felismerési példákban a hanghibák halmozottan is előfordulhatnak. Jellegzetes hanghibák, pl. lineáris, nemlineáris és digitális torzítások, zajok, zörejek, vendéghangok, időzítési hibák, keverési hibák, ültetési rend hibák stb. A megadott szempontok alapján végzendő hangelemzésnek a bemutatott hangpélda több jellegzetességére kell kérdeznie, például sztereó egyensúly, felvételi eljárás, mikrofontechnika, keletkezési idő, effektek, helyszín, térérzet stb. Az egyéb kérdések között az említettektől eltérő és azonos fajtájú kérdések is lehetnek. A hangpéldák pontértéke fajtától függetlenül 1 pont. Nem lehet kérdezni előadókra, együttesekre, hangszerkészítőkre és gyártókra, hangtechnikai eszközgyártókra, és megnevezésükért többlet pontszám sem adható.
A tesztlapon fel kell tüntetni az elérhető pontszámot és a minimális pontszámot, a kitöltési útmutatót.
A hanganyag lejátszása után további 5 perc áll a vizsgázók rendelkezésére írásmunkájuk befejezéséhez.
A tesztlapnak áttekinthetőnek kell lennie, ezzel segítve a kitöltést. A tesztlapot egy- vagy kétoldalasra lehet nyomtatni.
A tesztrész értékeléséhez javítási kulcsot kell készíteni.
B) Gyakorlati stúdióvizsga
A gyakorlati stúdióvizsga egy hangfelvétel helyszíni elkészítéséből áll. A feladatot húzni kell legalább 5 különböző, azonos nehézségi fokú feladat közül. A vizsga-hangfelvétel – nehézségi fokától függően – legalább egy-öt perces, összetett hanganyag legyen. Az összetett feladatnak tartalmaznia kell kábelezést, szintillesztést, vágást, szintezést, keverést, szűrést, dinamika módosítást, időzítést, másolást, hangkép kialakítást, MIDI vezérlést, soksávos rögzítő használatát, számítógép használatát, effektberendezés használatát. A feladat összetettségétől függően részfelvételek a tanuló rendelkezésére bocsáthatók. A húzott tétel leírásának tartalmaznia kell az összes részfelvétel tartalmát, elérhetőségét, szöveg esetén annak írott formáját, a stúdió blokkvázlatát úgy, ahogy a stúdiót a vizsgázó megkapja (ez feladatonként változhat), a feladat pontos leírását, az elvárt végeredmény formátumát, időtartamát, az elvárt esztétikai formát.
C) Saját készítésű felvételek bemutatása
A hangfelvételek tetszés szerinti formátumú, de a vizsgán használt lehallgató berendezés formátumára átírt anyagok lehetnek. A hangfelvételek elégséges időtartama azok tartalmától függ. Nem fogadható el önálló hangfelvételnek az olyan hangátírás, amelyen nem történt indokolható célt szolgáló és elégséges mértékű hangtechnikai módosítás (vágás, szintezés, keverés, szűrés, dinamika módosítás stb.). A stúdióvizsga hanganyagát a vizsgaelnök döntésétől függően be lehet sorolni az öt bemutatandó közé.
A multimédia felvételek CD formátumúak lehetnek. A számítógépes multimédia program egyszerű, legfeljebb 3-5 perces legyen és tartalmazzon mozgóképet, hangot, grafikát, szöveget, és interaktív elemeket.
A hang- és multimédia felvételeket a vizsgázó önállóan válogatja. Csak teljes hangfelvételi egységek (teljes tételek, műsorrészek, logikai-tartalmi egységek, prezentációk) mutathatók be, azok időtartamától függetlenül.
Szóbeli vizsgarész
A vizsgaterem akusztikájának a gyakori akusztikai hibáktól (csörgővisszhang, állóhullámok, zavaró korai reflexiók, aránytalan szobaméretek, aszimmetrikus alaprajz és hangsugárzó elrendezés) mentesen meg kell felelnie az átlagos lehallgatási körülményeknek. A lehallgató rendszernek meg kell egyeznie a hangszórós teszten használttal.
A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorokból ad számot tudásáról. A jelölt egy előre kiadott tételjegyzékből húz tételt, amely 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet mellékletében 42. sorszám alatt kiadott hangmester szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei IV/1. pontban meghatározott ismeretanyagot öleli fel.
A húzott tétel három – A, B, C – részből áll. Az egyik műszaki jellegű problémát vet fel, a másik művészeti jellegű tájékozottságot kér számon, a harmadik a szakma gyakorlásához szükséges ismereteket kérdezi. A részek átfogó témakörök, amelyeknek a vizsga során megbeszélt ismeretéből képet lehet nyerni a vizsgázó általános tájékozottságáról, a szakmához való viszonyáról.
A hangfelvétel elemzés során képet lehet kapni arról, hogy a vizsgázó hogyan képes ismereteit a hangfelvétel készítés szolgálatába állítani. A hangfelvétel – mint művészeti alkotás – értékelése erősen függ a hallgatótól, ezért a vizsga során nem szabad a vizsgázó által benyújtott hanganyagokról esztétikai bírálatot mondani, azt kell vizsgálni, hogy a hanganyag miért szól úgy, ahogy szól. Milyen körülmények között készült, milyen fajta és minőségű hangszerek vagy hangforrások hallhatók, milyen sajátosságai voltak a felvétel helyszínének, milyen célokat akart a vizsgázó elérni, mit tart a hanganyag erényének és hibájának, a hibákat miért nem tudta elkerülni, mi volt, amit előre látott, mi volt, ami később derült ki, hogyan készült fel a hangfelvételre stb.
A feltett kérdések segítségével ki kell deríteni, hogy a vizsgázó valóban a saját felvételeit mutatta-e be. Mivel a hangfelvétel elkészítése az esetek egy részében csapatmunka, ugyanazt a felvételt egyszerre két-három vizsgázó is jogosan sajátjának tekintheti. Ebben az esetben a vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a felvétel készítése során mi volt a feladata, hogyan osztották meg a feladatokat, hogyan készültek fel a munkára, milyenek voltak a felvétel körülményei, és a hallható eredményt a vizsgázó tevékenysége hogyan befolyásolta. A multimédia felvételek esetén ki kell térni a forgatókönyv és az elkészítés módjának ismertetésére.
A szóbeli vizsgán meg kell győződi arról, hogy a vizsgázó birtokában van-e a szakma folytatásához szükséges angol szókincsnek.
A vizsga előkészítése
A gyakorlati vizsgarész vizsgafeladatait és azok javítási útmutatóit 3 változatban a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki. Az intézmény vezetője ezeket, és egyéb javaslatait legalább tizenöt nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt a vizsgabizottság elnökének jóváhagyásra megküldi. A vizsga hanganyagait a vizsgán szereplő formátumban kell megküldeni. A gyakorlati stúdióvizsga öt feladatát a kiindulási formában (részfelvételekként), és egy lehetséges végleges formában is meg kell mutatni. Meg kell küldeni továbbá a hangszórós teszt vizsgakörülményeinek mérési jegyzőkönyvét, és a vizsgán használatos berendezések listáját.
A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a javasolt vizsgafeladatok és hanganyagok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a követelményrendszernek. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani. A vizsgaelnök kérésére a hangszórós teszt helyszínét és a vizsgához használt berendezéseket meg kell mutatni. A vizsgaelnök azt vizsgálja, hogy a vizsga körülményei megfelelnek-e a követelményrendszernek. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani. Amennyiben a vizsga megfelelő körülményei nem teremthetők meg, a vizsgaelnök a vizsgát elhalaszthatja.
A vizsgához felhasznált hanganyagokról 2 példányban biztonsági másolatot kell készíteni. A vizsgaanyagok a vizsgán felhasznált formában, szerkesztetten, digitálisan CD-n track-enként, vagy DAT-on ID számmal ellátva, analóg módon 38 cm/sec szalagsebességgel, szabványos mágnesezettségű, ragasztás nélküli, öntartó 1/4 collos szalagon, 2 x félsáv formátumban, egymástól mágnesréteg nélküli szalaggal elválasztva, a végére tekercselve, NAB magon tárolandók. A digitális rögzítés esetén a hanganyag elejére 120 másodperces, -20 dB-es, 20 kHz sávszélességű fehérzajt, a teljes hanganyag maximális szintjével azonos szintű 1 kHz-es 1/3 oktávú fehérzajt, és a hangszórós teszt esetén ezen felül a teljes hanganyag hosszúidejű átlagszintjével azonos szintű 1 kHz-es 1/3 oktávú fehérzajt kell felvenni. Az analóg mesterszalagok elejére egyenként 60 másodperces 0 dB-es 1 kHz-es, és -20 dB-es 10 kHz-es szinuszos jelet, valamint 120 másodperces, -20 dB-es, 20 kHz-es sávszélességű fehérzajt, valamint a hangszórós teszt esetén ezen felül a teljes hanganyag hosszúidejű átlagszintjével azonos szintű 1 kHz-es 1/3 oktávú fehérzajt kell felvenni. Az analóg mesterszalag készítéséhez zajcsökkentő eljárás nem használható. Adatvesztéses tömörítéssel, valamint digitális előkiemeléssel készített mesterszalag vagy mesterlemez a vizsgához nem használható.
A vizsga menete
Gyakorlati vizsga
A vizsgafeladatok elkészítésének tartamát két másodpercmutatós (stopper) órával kell mérni.
Csak a képző intézmény által kiadott papírra, pótlapra lehet dolgozni.
A vizsgázók elegendő nagyságú teremben, segédeszközeiket a terem egyik térfelén hagyva kezdik meg a számozott, sorrendben kiadott, és a helyszínen a képző intézmény nem fekete színű pecsétjével ellátott tesztlapok kitöltését.
A tesztlapot tollal kell kitölteni, íráshoz a vizsgázó csak a tesztlapot használhatja, a lapon javítás nem fogadható el. Mindezekre a vizsgázókat a munka megkezdése előtt figyelmeztetni kell.
A) Képességteszt
1. Az első tesztrész kitöltéséhez segédeszközt használni nem lehet. A munkára fordítható idő legfeljebb 150 perc. A felügyelő tanár a tesztlap beadásának időpontját a lapon rögzíti, és aláírja a lapot.
A teszt első részének javítását a javítási kulcs alapján azonnal meg kell kezdeni, és a vizsgázót annak eredményéről a vizsga 180 perces időtartama alatt értesíteni kell.
2. A vizsgázók az első tesztlap beadása után kaphatják meg a második tesztlapot, amivel átülhetnek a terem túlsó térfelére segédeszközeikhez. Segédeszközként saját kalkulátor, saját írott és nyomtatott jegyzetek, könyvek használhatók.
Az íráshoz a vizsgázó csak a tesztlapot használhatja, ha nem elég számára a hely, a munkát a lap túloldalán, ha az sem elegendő, akkor a képző intézmény által kiadott, pecséttel ellátott lapon folytathatja a feladat számának megjelölésével.
A felügyelő tanár a tesztlap beadásának időpontját a lapon rögzíti, és aláírja a lapot.
3. A teszt harmadik részét, a hangszórós tesztet 3-6 fős kiscsoportokban végzik. A hangszórós teszt 12 eltérő időtartamú hangpéldából áll, amelynek a teljes lejátszási ideje 25 perc. A hangpéldák sem részben, sem egészben nem ismételhetők meg. A hanganyag lejátszása után további 5 perc áll a vizsgázó rendelkezésére írásmunkája befejezéséhez. Az íráshoz a vizsgázó csak a tesztlapot használhatja.
A felügyelő tanárnak a lehallgató szobában kell tartózkodnia. A hanganyag indítását, megállítását távvezérléssel végzi. A teszt ideje alatt a teremben tartózkodóknak egymást szándékos zajkeltéssel, beszéddel zavarni tilos. Társait zavaró vizsgázó a vizsga menetéből kizárható. Áramkimaradás, műszaki hiba esetén a vizsgát meg kell szakítani, a tesztlapokat be kell szedni, és a vizsgajegyzőkönyvben rögzíteni kell annak a hangpéldának a számát, ahol a vizsga megszakadt. A hiba elhárítása után a tesztlapokat ki kell osztani, és a vizsgát ennek a hangpéldának az elejétől kell folytatni. A vizsga helyszínén a hanganyag egy biztonsági másolatának is meg kell lennie. A vizsga végeztével a géphiba lehetséges okát jegyzőkönyvbe kell foglalni.
A felügyelő tanár a tesztlap beadásának időpontját a lapon rögzíti, és aláírja a lapot.
E speciális tudnivalókból a diákokra vonatkozó információkat a szaktanárnak a tanév elején, de a vizsga megkezdése előtt legalább két hónappal részletesen ismertetnie kell a vizsgázókkal (pl. a diák teendője váratlan hiba észlelése esetén).
B) Gyakorlati stúdióvizsga
A gyakorlati stúdióvizsga egy hangfelvétel helyszíni elkészítéséből áll. A feladatot húzni kell legalább 5 különböző, azonos nehézségi fokú feladat közül.
A tanuló a technikai helyiségben egyedül tartózkodhat, minden eszközt, berendezést használhat. A stúdió berendezéseinek a vizsga megkezdésekor alapállapotban kell lenniük. A felügyelő tanárnak folyamatosan meg kell győződnie arról, hogy a berendezések hiba nélkül üzemelnek.
Áramkimaradás, vagy a berendezések műszaki hibája esetén a vizsgát meg kell szakítani, és a vizsgajegyzőkönyvben rögzíteni kell a vizsga kezdetétől eltelt időt. A meghibásodás időpontjáig elvégzett munkát biztonságos helyen tárolni kell, számítógép használata esetén annak tartalmát el kell menteni, és kivehető adathordozón a félkész anyag mellett kell tárolni. Az üzemzavar (pl. berendezés végleges meghibásodása, egy vagy több számítógép lefagyása, adatvesztése stb.) jellegétől függően a vizsgát az elnök az érintett tanuló számára a hiba elhárításáig felfüggeszti. A vizsgázó számára összességében biztosítani kell a vizsgafeladat elkészítésének időtartamát. Amennyiben a váratlan üzemzavar elhárítása után a berendezések üzemképesek maradtak, a vizsgázó a vizsgáját a fennmaradt idő felhasználásával folytathatja. Gép lefagyása esetén, ha a számítógép(ek) újratöltése sikertelen, úgy a teljes vizsgafeladat elkészítését meg kell ismételnie a vizsgázónak. Abban az esetben, ha egy vagy több hangtechnikai berendezés felmondta a szolgálatot, és a javítása, újraindítása belátható időn belül nem lehetséges, a vizsgaelnök a kieső berendezések jellegétől függően eltekinthet a berendezés használatától, és a vizsgázót utasíthatja a vizsga folytatására a fennmaradt idő erejéig, és határozatát a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti, vagy felfüggesztheti a vizsgát a berendezés(ek) javításáig, cseréjéig.
A vizsga végeztével a géphibát, illetve lehetséges okát jegyzőkönyvbe kell foglalni. Amennyiben a hiba keletkezésében szándékosság bizonyítható, a vizsgázót a vizsga folytatásától el kell tiltani, illetve addigi eredményét semmisnek kell tekinteni.
A vizsga helyszínén a vizsga hanganyagok, részfelvételek egy biztonsági másolatának is meg kell lennie.
E speciális tudnivalókból a tanulókra vonatkozó információkat a szaktanárnak a tanév elején, de a vizsga megkezdése előtt legalább két hónappal részletesen ismertetnie kell a vizsgázókkal (pl. a vizsgázó teendője váratlan hiba észlelése esetén).
C) Saját készítésű felvételek bemutatása
A vizsgabizottság meghallgatja a hangfelvételeket, vagy lejátssza a multimédia felvételeket (illetve azok részleteit), és kiválasztott részek értékelésére kéri fel a vizsgázót.
Szóbeli vizsga
A rendelkezésre álló 30 percet úgy kell megosztani, hogy a vizsgázó 15 perces felkészülési ideje alatt a bizottság a vizsgázó hang- vagy multimédia felvételeit játssza le. A vizsgázónak A4-es lapon meg kell adnia a felvételek jegyzékét, aminek tartalmaznia kell a vizsgázó nevét, aláírását, a felvételek sorrendjét, formátumát, ID számát, az egyes felvételek készítés idejét, helyét, a felvétel tartalmát (mű címe, előadók, időtartam), a felvétel eredeti rögzítési formátumát, a felvételtechnikát, a berendezések listáját, a felvétel sorsát, az utómunka menetét, a felvétel készítőit, hogy volt-e jelen gyakorlatvezető, a gyakorlatvezető nevét. A multimédia felvételek esetén csatolni kell a multimédia anyag forgatókönyvét. A listát a vizsgaelnök aláírja, és csatolja a vizsgadokumentumokhoz. Először a stúdióvizsga eredményét kell meghallgatni és értékelni, utána a listáról válogatva teljes anyagokat, vagy részleteket kell meghallgatni, és értékelni. Utána a húzott tétel megbeszélése következik.
Javítási útmutató a tesztekhez
Gyakorlati vizsga
A) Képességteszt
1. A 90 kérdésből álló első tesztrészt tollal kell kitölteni, íráshoz a vizsgázó csak a tesztlapot használhatja, a lapon javítás nem fogadható el. A javítást tartalmazó válasz pontszáma nulla. A válaszokat az előre megadott helyre kell beírni. Csak a válasz nyomtatott helyére beírt válaszokat szabad elfogadni. Ha egy kérdéshez válasz a lapon máshol is szerepel, a válasz pontértéke akkor is nulla, ha a válasz egyébként helyes, és mindkét helyen azonos. Minden helyes válasz vagy ábra egy pontot ér. A párosításos feladatokban, ahol az összetartozó sorok száma legalább 10, minden helyesen összerendelt pár egy pontot ér. A pontozásnál részpontszámok nem adhatók.
Ennek a tesztrésznek a javítását annak beadása után rövid idővel meg kell kezdeni. A tesztrész gyors értékeléséhez javítási kulcsot kell készíteni. A hibák (pontlevonások) számát a tesztoldalak alján, a teljes pontlevonást a tesz végén kell feltüntetni, ezt a javító tanárnak alá kell írnia. Meg kell állapítani a dolgozat eredményét (a pontszámot és az értékelést), ezt a dolgozat borítólapjára kell felírni. A vizsgázót az első tesztrész eredményéről a vizsga 180 perces időtartama alatt értesíteni kell.
Az a tanuló, aki az elérhető pontszám 80%-át nem érte el, a gyakorlati vizsgát nem folytathatja. Az első tesztrész értékelése:
71 pontig – „A vizsgát nem folytathatja"
72 ponttól – „A vizsgát folytathatja"
2. A 40 kérdésből álló második tesztrészt tollal kell kitölteni, írásához a vizsgázó csak a tesztlapot használhatja, ha nem elég számára a hely, a munkát a lap túloldalán folytathatja a feladat számának megjelölésével. Ha ez is kevésnek bizonyul, akkor a folytatást csak a képző intézmény által kiadott papírra, pótlapra lehet írni a feladat számának megjelölésével.
A teszt
8 darab 2 pontos
8 darab 4 pontos
8 darab 6 pontos
8 darab 8 pontos
8 darab 10 pontos
feladatból áll. A több kérdésből álló, 6-10 pontot érő feladatok kérdésenkénti pontszámát az adott vizsgafeladathoz kapcsolódóan, a kérdések nehézségi fokának megfelelő súlyozással kell meghatározni. Az elérhető pontszám 240. A teszt értékeléséhez részletes javítási útmutatót kell készíteni, ami címszavakban tartalmazza a feladatra adandó válaszokban elvárt minimális ismeretmennyiséget (fogalmakat, adatokat, számpéldák eredményét), valamint a pontlevonások elvét. A pontozásnál részpontszámok is adhatók. Csak egész pontszám adható. A hibák (pontlevonások) számát a tesztoldalak alján, a teljes pontlevonást a tesz végén kell feltüntetni, ezt a javító tanárnak alá kell írnia. Meg kell állapítani a dolgozat eredményét (a pontszámot és az értékelést), ezt a dolgozat borítólapjára kell felírni. A dolgozat értékelése a következő:
240-216 pont (100% – 90%) = 5 (jeles)
215-180 pont (89% – 75%) = 4 (jó)
179-132 pont (74% – 55%) = 3 (közepes)
131- 96 pont (54% – 40%) = 2 (elégséges)
Ez a értékelés csak tájékoztató jellegű, a vizsgabizottságot tájékoztatja a vizsgázó részteljesítményéről. A 96 pont alatti teljesítmény csak az összpontszámban érezteti hatását, az 50% feletti összteljesítmény második tesztrészre jutó minimális pontszámaként.
3. A 12 hangpéldából álló harmadik tesztrészt tollal kell kitölteni, íráshoz a vizsgázó csak a tesztlapot használhatja. A teszt értékeléséhez részletes javítási útmutatót kell készíteni, ami címszavakban tartalmazza a feladatra adandó válaszokban elvárt minimális ismeretmennyiséget, valamint a pontlevonások elvét. A pontozásnál részpontszámok is adhatók. Csak egész pontszám adható. A hibák (pontlevonások) számát a tesztoldalak alján, a teljes pontlevonást a tesz végén kell feltüntetni, ezt a javító tanárnak alá kell írnia. Meg kell állapítani a dolgozat eredményét (a pontszámot és az értékelést), ezt a dolgozat borítólapjára kell felírni. A dolgozat értékelése a következő:
19-21 pont (100% – 90%) = 5 (jeles)
17-18 pont (89% – 80%) = 4 (jó)
15-16 pont (79% – 70%) = 3 (közepes)
13-14 pont (69% – 60%) = 2 (elégséges)
12 pontig „A vizsgát nem folytathatja"
Ez a értékelés csak tájékoztató jellegű, a vizsgabizottságot tájékoztatja a vizsgázó részteljesítményéről.
A vizsgaeredmény megállapítása
A képességteszt eredményét a három tesztrész összpontszámából kell meghatározni. A képességteszt három részpontszámát össze kell adni. A képességteszt értékelése a következő:
351 – 300 pont - 5 (jeles)
299 – 270 pont - 4 (jó)
269 – 220 pont - 3 (közepes)
219 – 176 pont - 2 (elégséges)
175 pontig - 1 (elégtelen)
Azt a vizsgázót, aki „A vizsgát nem folytathatja" minősítést kapott, vagy képességtesztjének érdemjegye elégtelen, ismétlő vizsgára kell utasítani.
A vizsga értékelése
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
A szakmai gyakorlat osztályzatának meghatározásakor a képességteszt és a gyakorlati stúdióvizsga vizsgaérdemjegyének átlagát kell venni.
A szakmai elmélet osztályzatának meghatározásakor a szóbeli vizsga és a hangfelvétel elemzés vizsgaérdemjegyének átlagát kell venni.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó bármelyik gyakorlati vagy szóbeli vizsgarészen elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették. ..."
Sem a hangtechnikus, sem a többi oktatandó szakma ismeretanyaga nincsen rendszerezve, és nincsen kiadva magyar nyelven. A külföldi, főleg angol nyelvű szakirodalom a technikusi szintű képzéshez nem ad egységes segítséget. A legújabb ismeretek szakirodalma felsőfokú ismereteket igényel. Ezért jelenleg egyik legfontosabb feladatunk, hogy szaktanáraink az általuk a szakmai központi program figyelembevételével összeállított oktatási anyagot kipróbálják, és a szerzett tapasztalatok alapján néhány éven belül elkészítsük az oktOpus Multimédia Intézet kiadásában az első nyomtatott és elektronikus tankönyveket.
Amíg erre nem nyílik lehetőségünk, az oktatást a szaktanárok által összeállított jegyzetek, írásvetítő fóliák, prezentációk sokszorosításával oldjuk meg.
Fontos figyelmezetés
tanulni vágyóknak
az oktOpus-ban
Partnereink
Hangtechnikai alapismeretek
tankönyv
